A fehérjék csodálatos világa

A fehérjék a legfontosabb testalkotó anyagok közé sorolhatók.
Nagyon változatos makromolekulák. Közéjük tartoznak az ellenanyagok, az enzimek, a hormonok, a hírvivő fehérjék,
a szerkezeti fehérjék és a transzportfehérjék.

Az ELLENANYAGOK (más néven immunglobulinok) az immunrendszer működését segítik.
Feladatuk a szervezet védelme a külső 'támadókkal' (pl. baktériumok, vírusok) szemben.

Az ENZIMEK katalizátorként működnek: felgyorsítják a kémiai folyamatokat; olyan feltételeket teremtenek a szervezeten belül,
amely egyébként nem létezne (pl. magas nyomás, magas hőmérséklet), de szükséges bizonyos reakciók végbemeneteléhez.
Minden egyes enzimnek konkrét feladata van (pl. a maltáz nevű enzim a malátacukrot bontja le 2 szőlőcukor-molekulává,
a laktáz a tejcukrot (laktózt) bontja le).
Egyetlen enzimmolekula másodpercenként több ezer reakciót képes katalizálni.

A SZERKEZETI FEHÉRJÉK (pl. kollagén, keratin) a porc, a haj, a köröm, a bőr fontos összetevői.

A sejthártya TRANSZPORTFEHÉRJÉi teszik lehetővé, hogy különféle anyagok kiáramoljanak a sejtből, illetve beáramoljanak oda
(miniatűr pumpákhoz és csatornákhoz hasonlítanak).
-----

  A fehérjék felépítése

A fehérjék aminosavakból állnak.
Az összes aminosav mindössze ötféle bázisból áll, ezek: az adenin, a citozin, a guanin, a timin és az uracil.
1 átlagos fehérje 300-400 aminosavat tartalmaz. A természetben összesen több száz aminosav található, ám a fehérjék többségében csak kb. 20 fordul elő.
Csodálatos, hogy ezek az aminosavak nagyon sokféle számú kombinációt alkothatnak.
Amennyiben pl. a 20 féle aminosav egy 100 aminosav hosszú fehérjeláncot alkot, a lánc 10 a 100-dikon féleképpen állhat össze!
(ez olyan nagy szám, amelyben az 1-est 100 db. 0 követi)

A fehérje sejtben betöltött szerepét az alakja határozza meg.
Az aminosavak adott szögben csatolódnak össze: némelyikük úgy helyezkedik el, mint 1 telefonzsinór, mások hajtogatottak mint 1 rakott szoknya.
Ezek az alakzatok aztán még tovább hajtogatódnak, és egy még bonyolultabb háromdimenziós szerkezet keletkezik.
A fehérjék NEM A VÉLETLENNEK köszönhetik alakjukat, hiszen formájuk létfontosságú ahhoz, hogy működni tudjanak.
Amikor a fehérjelánc meghibásodik vagy rosszul hajtogatódik, betegségek jönnek létre.
A sarlósejtes vérszegénység pl. 1 genetikai betegség, amelyet a vörösvérsejtekben lévő hemoglobinmolekulák rendellenessége okoz.
Elég annyi, hogy a 4 láncból 2-ben egyetlen aminosav kicserélődjön, és a normális hemoglobin sarlósejtessé válik.
Az emberi szervezetben több mint 100.000 féle fehérje található, ezek mindegyike összetett láncból áll, amely többezer féle alakzatba hajtogatód- hat.

Bár az ismereteink korlátozottak a fehérjék világáról, már így is láthatjuk, hogy IGEN NAGY SZERVEZETTSÉGről, NAGYFOKÚ MÖGÖTTES INTELLIGENCIÁ- ról tanúskodnak.